Angliában a tankötelezettség 5-től 16 éves korig tart, ill napjainkban kerül bevezetésre a 18 éves korig tartó tankötelezettség. Állami iskolákban az oktatás ingyenes. Ezt megelőző életkorban 3 hónapos kortól 3 éves korig csak fizetős, magánkézben lévő bölcsődék vannak. A 3 és 5 év közötti gyerekek elhelyezhetők államilag fenntartott óvodákban is, illetve privát vagy állami általános iskolák által működtetett úgynevezett felkészítő osztályokban (nursery class). Angliában, Walesben és Észak-Írországban az állam ma már minden 3-4 éves gyermek számára biztosítja az ingyenes, részidős óvodai felügyeletet. Ez azt jelenti, hogy a gyerek heti öt alkalommal, napi 2 és fél órás foglalkozáson vehet részt, évente 38 héten át.
Az oktatási rendszer négy fő része az alapfokú két szakaszból álló 5-7 és 7-11 éves korig tartó, majd a középfokú 11-14 és 14-16 éves korig tartó szakasz.
Ezután dönthetnek, hogy továbbtanulnak-e vagy dolgozni fognak:
Emelt szintű középfokú oktatás, 16- 18 év, felsőfokú oktatás, 18+ A 2008-as törvénymódosítás következtében a tankötelezettség életkori határa 18 lesz. A törvénymódosítás 16 éveseknek 2013-ban, a 17 éveseknek 2015-ben lép hatályba.
A középiskolában minden szakasz végén vizsgáznak. A legfontosabb vizsga a 16 éves korban esedékes érettségi vagy GCSE (General Certificate of Secondary Education)
Az állami iskolák mellett léteznek magán- és alapítványi iskolák is Angliában és Walesben, de ezek nagyobbrészt egyháziak. Az állami támogatottság mértékétől függően egyes egyházi iskolákat teljes mértékben, másokat részben a helyi oktatási hatóságok finanszíroznak. 1990-ben 5 és 10 éves kora közt 3,9 millió tanuló járt állami, emellett 191 700 tanuló magániskolába. 1990-ben 2,9 millió tanuló vett részt állami középfokú oktatásban, magánoktatásban 313 000 tanuló. 1984 óta az alap- és középfokú magániskolák száma 8,5%-kal, a magániskolákba járó tanulók száma 7,4%-kal megnövekedett.
Az oktatás finanszírozása részben közvetlenül, részben a helyi oktatási hatóságokon keresztül történik. Az 1988-as oktatási törvény lehetővé tette a 200 fősnél nagyobb iskolák számára a helyi oktatási kontroll alóli kikerülést (opting out). Azokban az iskolákban, ahol az iskolavezetés vagy a szülők kezdeményezik az önálló státus elnyerését, az iskola tulajdonjoga az iskolatanács kezébe kerül, költségvetési támogatását pedig közvetlenül az államtól kapja meg.http://www.albion.gportal.hu/gindex.php?pg=19633007
Az iskolákba történő beíratás a szülő kötelessége, a helyi hatóságoknak kell a helyet biztosítani a gyerek számára. /Ez Londonban előfordulhat, hogy nehézségekbe ütközik, mert az iskolák telítettek, de előbb-utóbb minden gyerek számára találnak helyet, ha nem is közvetlen lakókörzetben./ Túljelentkezés esetén van egy rászorultsági sorrend pl fogyatékkal élők, állami gondozottak stb/
A tanítási év 190 napos, mely szeptember elejétől július elejéig tart. A szüneteket a helyi hatóságok határozzák meg, de az őszi, tavaszi és nyári félidős szünet általában egy hét, a téli, húsvéti szünet bő két hét, míg a nyári szünet egy hónapos. Az alapfokú oktatásról részletesen beszámolnak majd ott élő magyar anyukák. Beszámolóikból úgy látom, hogy nem annyira a tananyagot tartják megterhelőnek, mint inkább az egész napos iskolaformát. Bár itt is a személyes tapasztalat a döntő, hiszen van aki elmondja, hogy milyen sokat vannak levegőn a gyerekek iskolaidőben.
16 éves kor után, miután a diák megszerezte a GCSE képesítést és úgy dönt, hogy főiskolára vagy egyetemre szeretne jelentkezni, vagy szakmát szeretne tanulni, úgy 2 éves képzésen tovább tanulhat és megszerezheti az A-Level (emelt szintű) érettségit, vagy GNVQ vagy BTEC képesítések egyikét. Az állami oktatás a tankötelezettség lejárta után is ingyenes 19 éves korig, illetve 25 éves korig azok számára, akik korábban nem vettek részt ilyen jellegű oktatásban, illetve nem szereztek bizonyítványt (pl. akik 16 éves koruktól dolgozni mentek, és nem tanultak tovább). Ezen a szinten már nincsenek kötelező tárgyak. Minden tanuló érdeklődésének megfelelően, illetve további terveinek fényében választhat az adott iskola által kínált tantárgyakból. További képesítési forma az ún. NVQ (National Vocational Qualifications). Ezek megszerzéséhez nem kell írásbeli, illetve szóbeli vizsgát tenni, de az adott szakmában szerzett gyakorlati jártasságot mindenképpen lemérik, mielőtt kiállítanák a bizonyítványt. Ezen a szinten szerzett oklevelek és képesítések képezik a felsőfokú képzésben való részvétel alapját, illetve (különösen az NVQ esetében) már a munkaerőpiacra is ki lehet lépni velük. Felsőoktatás: A felsőoktatási intézmények közé tartoznak az egyetemek (universities) a főiskolák (higher education colleges) és az ún. „university college"-ok. Az Egyesül Királyságban a felsőoktatási intézmények széleskörű autonómiával rendelkeznek a tekintetben, hogy milyen kritériumokat szabnak meg leendő hallgatóik számára. Legáltalánosabban GCE A-szintű érettségi, ill. valamely ezzel egyenértékű képesítés birtokában lehet jelentkezni, a bizonyítványokon felül azonban az intézmények további felvételi követelményeket írhatnak elő. A legtöbb felsőoktatási intézmény azonban elfogadja azon „érett" jelentkezők kérelmét is, akik már rendelkeznek valamilyen munkatapasztalattal, de korábban nem tudták megszerezni a felvételhez szükséges, hivatalos bizonyítványt. A 2004-es felsőoktatási törvény lehetővé tette az Egyesült Királyságban működő összes felsőoktatási intézmény számára, hogy új hallgatóitól tandíjat szedjen (max. 3000 £/tanév), mely az inflációval megegyező mértékben növekedhet.
http://londonspecialista.hu/
A középfokon az oktatás komprehenzív iskolákban folyik, ez legkevesebb 5 évfolyamból (Skóciában 4 évfolyamból) áll. A komprehenzív középiskola egységes, a tanulókat képességre való tekintet nélkül fogadja, s a hagyományos gimnázium (Grammar School) és a modern középiskola (Secondary Modern School) anyagát közelíti egymáshoz. A középiskolák belső tagolódása sokféle lehet, szerveződhetnek az egyéni továbbtanulást előkészítő érettségi tagozattal (Sixth Form) vagy anélkül. A tankötelezettség végén, 16 éves korban a tanulók országosan egységes középiskolai záróvizsgát (GCSE) tesznek le, ez a vizsga a nemzeti alaptörvény követelményeihez igazodik.
Az 1988-as törvény Angliában és Walesben nemzeti alaptörvényt vezetett be minden iskola számára kötelezően. A nemzeti alaptörvény három alaptárgya az angol, a matematika és a természettudományok, ezekre a tárgyakra fordítják a tanítási idő 30-40%-át a középiskolákban. Az új törvény felügyeletét a National Curriculum Council (Nemzeti Tantervi Tanács) látja el Angliában. Skóciában nincs ilyen elkülönült szervagy A központi törvény mellett a vizsgarendszer szabályozza az oktatás tartalmát. Az oktatás folyamán rendszeresen mérik tesztekkel a tanulók tudásszintjét néhány tantárgyban. A vizsgaeredményeket az iskoláknak nyilvánosságra kell hozniuk, ez informálja a szülőket az egyes iskolák színvonaláról.
A szakképzés Angliában hagyományosan az iskolarendszeren kívül, a vállalatoknál, nagyrészt betanító jelleggel történik. A szakképzésben a 70-es évektől egyre jobban növekvő ifjúsági munkanélküliség nagy változásokat hozott. A különböző szakképzési formák a 80-as évek végétől erősen hangsúlyozott, egyre fontosabbá váló részei az oktatási rendszer egészének. A középiskolák nagy részének kínálatában is szerepelnek gyakorlati orientáltságú oktatási formák, ezek lezárását jelenti a GNVQ-vizsga. A szakképzettséget kínáló kurzusok legtöbbje azonban a közoktatás intézményrendszerén kívül elhelyezkedő, ahhoz részben vizsgarendszer révén kapcsolódó ún. Further Education szakképző intézményeiben szerveződik (community college). A korábban a helyi oktatásügyi hatóságok által felügyelt Further Education intézmények legtöbbje 1993 óta önálló. A szakmai jellegű képzést számtalan vizsga zárhatja le, ezek egységesítése az új oktatási reformok szellemében indult meg.
Az angol oktatásirányítás hagyományosan erősen decentralizált. Az irányítás legfelsőbb szerve Angliában és Walesben az Oktatási Minisztérium (Department of Education). Ez az intézmény felelős minden oktatási intézményért, az egyetemeket is beleértve. Az iskolákkal a felső szervek a központi szakfelügyeleten (HMI) keresztül tartják a kapcsolatot. A HMI az utóbbi évek reformpolitikája következtében igen megerősödött, tevékenységi körébe tartozik pl. átfogó vizsgálatok készítése, tantárgyi szakfelügyelet ellátása, összefoglaló tanulmányok készítése az oktatásról, tanfolyamok szervezése és tanácsadás. Az oktatásirányítás napi gyakorlati feladatai a LEA-k kezében van. A Local Educational Authorities (LEA) helyi oktatási bizottságok irányítása alatt működnek. Intézményi szinten az iskolairányító testület dönt, tagjainak létszámát és összetételét törvény szabályozza. A testület tagjai közt a szülők, a LEA, a tantestület és a helyi közélet képviselői találhatók meg. http://www.albion.gportal.hu/gindex.php?pg=19633007
Angliában helyi (LEA) és országos (HMI) szinten egyaránt működik a szakfelügyelet, Skócia, Wales és Észak-Írország saját szakfelügyelettel rendelkezik. Az országos szintű felügyeleti rendszer az 1992-es oktatási törvény alapján átfogó vizsgálatot ír elő négyévente minden iskola számára. A tanárképzés főiskolákon, politechnikumokban és egyetemeken zajlik. 1984-től a központi oktatásügyi kormány sajátos tanári képesítési rendszert vezetett be a gyakorló tanárok számára.
Christine beszámolója az angol iskoláról
Angliában élek kis családommal. Fiam itt nő fel, járja ki az iskoláit.
A beiratás primary-ba lakóhely szerint történik. Kicsi gyerekeknél értelem szerű hogy a körzetben lévo iskolákból jó választani. Persze ha helyhiány van akkor lehet messzebb is menni. Ebbol a szempontból a vidéki és a londoni iskolák nagyon különböznek. Londonban szinte mindenhol várólista van és nehéz bejutni. Mi ott majdnem fél évig jártunk a hivatalok nyakára hogy helyezzék el a gyereket végre valahol. Végül fél óra buszozás távnyira sikerült, vagyis már elég messze. Vidéken meg felvették az elso suliba ahová bementünk és ami 20 perc sétára/5 perc autó volt tolünk.
Ami fontos: nem érdekli oket a gyerek iskolai eloélete. A korának megfelelo osztályba teszik akkor is ha nem tud se angolul se irni olvasni.
A tananyag hogy is mondjam...másabb. Más dolgokat helyeznek előtérbe. Persze a matek és az angol kiemelten fontos. De a többi tanárgyból inkább csak izelitőt kapnak. Pl. földrajzból nem tanulják a kontinenseket. Viszont sok mindent tanulnak ami az életre késziti fel őket. Magyarán itt nem a lexikális tudáson van a hangsúly, hanem azon hogy kapjanak egy induló csomagot a nagybetűs élethez. Persze a mi szemünkben műveltségileg lehet hogy gyengék, de egyszerűen más dolgokat tartanak fontosnak. És úgy vannak vele akit érdekel valamilyen téma az sulin kivül nyugodtan utána olvashat, vagy később továbbtanulásnál arra szakosodhat.
A tananyag primary-ban még egyáltalán nem megterhelő, házi feladat is alig van, de van ahol nincs is. Úgy 6. osztálytól kezdenek bekeményiteni és komolyabb terhelésnek kitenni őket, mert a 7 osztályt már a high school-ban kezdik. Ott pedig már komolyabb minden és szaporodik az otthoni lecke is.
Segitséget, korrepetálást első perctől kezdve kapnak. Mondjuk én úgy tapasztaltam ez elsősorban az angolra és a matekra vonatkozik.
Bizonyos határokon belül simán beintegrálják a különféle képességű gyerekeket. Pl. van ismerősünk akiknek autista kisgyerekük van, de simán jár a primary-ba. Illetve a fiamnak is volt többszörösen sérül tolószékes osztálytársa is, ő is simán járt a suliba bár mindig felügyelni kellett, de attól még engedték, kapott külön fejlesztő tanárt, de amúgy együtt tanult a többiekkel nagy részt.
Az iskolában töltött idő általában kb. 6,5 óra konkrétan 9-től 3:20-ig. Ebből egy óra az ebédszünet. A tanórákon kivüli felügyeletet a suli nem igazán látja el. Legjobb esetben reggel nyolctól van "morning club" ahová le lehet passzolni egy órával suli előtt a gyereket. Suli után szintén vannak különféle sport vagy ismeretterjesztő klubok, de max 4 óráig, aztán vége. Ezen kivül nincs az iskolában további gyerekmegőrzési opció, a szülőnek ezt másképp kell megoldani.Hogy oldják meg? Többféle módon lehetséges. Van ugye az au-pair a családdal lakó bébiszitter, ő hozza-viszi a srácokat és ő van velük iskolán kivül mindig. Van a sima bébiszitter aki sulihoz érte megy és vigyáz rájuk otthon mig a szülő haza nem ér. Van a childminder aki több gyereket összeszed suli után és a saját lakásán vigyáz rájuk amig a szülők értük nem mennek. Ezek a fizetős verziók. És persze van maga az anyuka aki a gyerek születésével kimarad a munkából és nem is megy vissza dolgozni, hanem ellátja a háztartást és terelgeti a gyerekeket.
Az iskolában egy óra az ebédszünet. A gyerekeket vagy be lehet fizetni az iskolai menzára vagy vihetnek magukkal otthonról kaját. A mi primary sulinkban nem volt menza igy mindenki otthonról vitte az ennivalót. Viszont nagyon figyeltek rájuk hogy amit visznek azt meg is egyék, illetve nézték azt is hogy mit visz a gyerek. Ha egészségtelennek találták a csomagolt ételt akkor felszólitottak hogy csomagoljak mást (adnak tanácsot is hogy miket) illetve ilyen esetben a gyerkőcöt fokozottan figyelik hogy a következő hetekben mit visz be és ha renitens a szülő akkor további dorgálásban részesül. :)
Táborok a szünetek idejére rendszeresen vannak. Mindenféle érdekes hobby vagy ismeretterjesztő témában. Viszont nagyon drágák. Számunkra konkrétan megfizethetetlenek voltak. A szabadidő eltöltése a szülő illetve a gyerek dolga. Az iskola ebbe nem folyik bele illetve ahogy előzőleg is irtam délután 4-kor ők zárják a kaput és részükről a fáklyásmenet. Mi kisvárosban lakunk, de azért van uszoda, szinház, park, könyvtár. El lehet tölteni az időt.
Primary-ban a tanárokkal napi szintű a kapcsolattartás, mert délután mikor kiengedik a gyerekeket kijönnek velük együtt a tanárok is illetve az igazgató és akár a tanárnak van mondandója akár a szülőnek azt napi szinten meg lehet beszélni. High school-ban ez már nem igy van, ott ha a szülő nem megy utána akkor lényegében alig van kapcsolat a tanárokkal. Bár az évi két szülői értekezlet ott is megvan azért.
A gyerekek persze nyitottak, barátkozóak egymással. De a családok már annyira nem. Ha amúgy is ismerik a szülők egymást az más tészta, de ismeretlen szülők esetén a köszönésen túl nincs sok kapcsolat. Mivel rengeteg országból, más kúltúrákból élnek itt emberek, családok igy a szülők nem nagyon jönnek össze.
A pályaválasztás nagyjából a high school utolsó évében van 16 éves korban. Bár ez most változni fog mert nemrég megemelték 18 évre a tankötelezettséget és ezt a két év pluszt szerintem a high school fogja betölteni. De ez még a jövő zenéje. Pillanatnyilag a srácok 16 évesen végeznek a high school-ban és választhatnak hogyan merre tovább. Maradhatnak még két évre ugyanott a 6th form keretein belül (ez amolyan emelt szintű érettséginek felel meg) vagy mehetnek college-be. Ott eltöltött két év és megfelelő mennyiségü UCAS pontok begyűjtése után lehet jelentkezni egyetemre. Vaagy....mehetnek dolgozni.
Nálunk a suli elég gyengén állt a pályaválasztáshoz. Konkrétan mire behivtak minket hogy na hová megy tovább tanulni a gyerek addigra a fiamat felvették a college-be IT szakra.
http://christine-jartamban-keltemben.blogspot.co.uk/2010/07/duhonges.html
http://christine-jartamban-keltemben.blogspot.co.uk/2011/08/beilleszkedes-nyelvtanulas-iskolai.html
http://christine-jartamban-keltemben.blogspot.co.uk/2011/03/iskola.html
Caithleen leírása az angliai Waldorfról
Ahogyan mar emlitettem, az en gyerekem egy angol Waldorf iskolaba jar. Ami ugyan fizetos, de megse a tipikus "angol maganiskola". Szamomra a normal angol rendszerben nagyon sok olyan tenyezo van, amivel nem szimpatizalok, ezert is kerestunk alternativ utakat.
Nagyvonalakban: a tul korai formalis oktatatas (4+ evesen mar iskolai keretek, meg ha a "demo verzio" nem is ezt sugallja), tul koran tul hosszu iskolai napok, mar altalanos iskolaban bevezetett (ertsd 6-7 eves kor) eves kozponti tesztelesek, es hasonlok. Az sem nyerte el a tetszesemet, hogy a 11 eves korban befejezodo altalanos iskola utani jo es szelektiv iskolaba bejutashoz mar evekkel elotte (ertsd akar 8-9 eves kortol) magantanarhoz, kulonorakra kell hordani a gyerekek tobbseget, hogy eselyuk legyen egy nagyon eros versenybe beszallni. Nem vagyok a hive a nem koedukalt nevelesnek sem, ami itt Angliaban elegge elterjedt kozepiskolaban meg mindig.
Ezek a legfontosabbak, de emellett tobb dolgot is tudnek emliteni. Viszont ez nem jelenti azt, hogy masnak meg nem mukodhet kitunoen ez a rendszer, en csak a sajat szempontjaimat emlitem anyukakent es pedagoguskent is.
Nos, probalok a kerdeseidre, szempontjaidra is valaszolni:
A beiratas, beiratkozas a normal rendszerben valoban "korzetes" alapon mukodik, a Steiner(=Waldorf) iskolakban nem, kiveve az ingyenesse tett intezmenyekben, de ilyen egyelore nagyon keves van meg. A mi iskolank eleg jo hiru a Waldorf-ok kozott, nagyon sokan koltoznek csak a suli miatt ide, 2011-ben filmforgatas is volt a sulinkban, egy BBC-s dokumentumfilmrendezo keszitett 3 oras filmet a Rudolf Steiner evfordulo tiszteletere, a tobb kontinensen keszult filmben (amely nemcsak a Waldorf-rol, de Steiner atfogo munkassagarol szolt) a mi sulink kepviselte az angol W. sulikat:-) A rendezo nevelt fia hozzank jart meg akkoriban.
Tananyag: hat az total mas mint a normal iskolake, de pl. nagyon hasonlo a vilagban megtalalhato barmely W. iskolaehoz Mo-tol Uj-Zelandig. Abszolut nem megterhelo, mert a mindenkori eletkori sajatossagok, erettseg messzemeno figyelembevetelen alapszik.
Hazi feladat: az elso 3-4 evben nullaval egyenlo, mint ahogyan osztalyozas, feleles, dolgozatok sincsenek. Az utana kovetkezo evekben is nagyon fokozatosan kerul bevezetesre a hazi feladat.
A szobeliseg-irasbeliseg aranya elfogadhato. Mindenkeppen sokkal jobb, mint a normal angol rendszerben, ahol szerintem tulzottan elment az egyensuly az irasbeliseg iranyaba.
A korrepetalas egy erdekes kerdes Waldorf-ban: igazabol majdnem nem letezo kategoria, mert a gyerekek szemelyes tempoja all a kozeppontban. Ha belegondolunk, a korrepetalasra, felzarkoztatasra legtobbszor idobeli faktor miatt van szukseg az elso evekben: mert nem mindenki ugyanakkor er el egy-egy eresi, fejlodesi fazishoz. Mivel a W-ban nincsen ez az idobeli lecugratas, ezert nemigazan kell mestersegesen zarkoztatni sem.
Mas kerdes a tehetseggondozas, de igazabol erre is eleg jo valasza van a W-nak szerintem, mert azzal, hogy tobb iranyban, holisztikusan nevel (nemcsak intellektualis, de mely emocionalis, szocialis neveles is folyik, egyszerre fejlesztik a fejet, kezet es szivet), es ezzel valahogyan automatikusan csiszolodik az is, ami amugy is erossege a gyereknek. Ezt a fiamon nagyon jol le tudom merni. Annak ellenere, hogy nem volt resze kimondott direkt tehetseggondozasban, tovabbra is kiemelkedo azokon a teruleteken, ahol mar kicsi koraban mutatkoztak az erossegei.
Iskolai idobeosztas teren nalunk nagyon idealis a helyzet a normal angol menetrendhez kepest. Eleve csak 6 eves kor utan (inkabb 7) kezdik a gyerekek az elso osztalyt, es akkor is figyelnek ra, hogy az elso evekben ne legyen idoben sem megterhelo: az elsosok 8.30-tol 12.30-ig vannak, majd minden evben egy delutannal gyarapszik az orarend, vagyis negyedikes-otodikes korukra erik el a gyerekek csak, hogy 8.30-tol 3-ig legyenek suliban. Az itteni iskolakban nem 45 percesek az orak, hanem nagyobb blokkok vannak ugye, es 2db kozel egy oras szunet, amikor kint jatszhatnak a gyerekek a suli koruli hatalmas birtok kulonbozo jatszo- es sportterein.
Az iskolai taborok, amelyek nalunk magan a taneven belul vannak, fantasztikusan jo es peldaertekuek. Mindig szorosan kapcsolodnak az adott tanev tananyag profiljahoz. Penzbe kerulnek, de nem orbitalis osszegekbe, mert mi, szulok szervezzuk, illetve vallalunk nagyon sok munkat bennuk, igy csokkentve a konkret kiadasokat.
A W kozossegek hiresen jo es szoros kozossegek, ez abszolut kulonbozik a normal rendszertol nemcsak A-ban, de mindenhol. A szulok jol ismerik egymast, allando kapcsolatban allnak, es segitik egymast. Pl ha baba szuletik egy csaladnal, vagy komoly betegseg ut be, akkor ebed-rotat szervezunk, mindennap mas foz az adott csaladra, fuvarozzuk egymas gyerekit suliba, haza, ha kell penzgyujtest szervezunk, es hasonlok. Rendszeresek a suli utani piknikek, amikor osszegyujtjuk a gyerekeket, es egyutt megyunk el egy kozeli parkba, vagy a folyopartra hogy ott meg egyutt jatszhassanak a kolkok. Illetve sokszor dolgozunk mi szulok egyutt.
Az altalanos isi a W-ban 14 eves korig tart, de vannak, akik 12 evesen atlepnek a normal rendszerbe. Illetve mi is szoktunk befogadni onnan erkezoket. A gimnazium a mi sulinkban most meg csak 16 eves korig megy fel, de keszulunk az utolso 2 ev letrehozasara is.
.Kégl Ágnes Angliában élő magyar újságíró Itthon, a Nők Lapja Cafén találkozhattok a cikkeivel
http://www.nlcafe.hu/szabadido/20140225/brit-iskolak-magyar-iskolak-kikltozes-anglia/
„Meg tudod csinálni”; „Kitartás, kitartás, kitartás” – ezek a feliratok díszítik a kisfiam angliai iskolájának, az Alexander First School tornatermének falait, és kifejezik azt a szellemet, ahogyan itt a diákokhoz állnak.
Amikor kiköltöztünk Angliába, a kisfiam egyáltalán nem beszélte a nyelvet, ez azonban az iskolának egyáltalán nem okozott meglepetést, mivel az osztályában („Százszorszép” nevű második évfolyam – itt ugyanis minden osztályt egy virág nevével különböztetnek meg) már eleve voltak portugál, pakisztáni és lengyel gyerekek is az angolok mellett. Az új, magyar kisfiút érdeklődéssel fogadták, kézen fogták, bátorították, és nemcsak a tanárok, hanem a diákok is. Mert itt, ebben a rendkívül sok nemzetiséget befogadó országban a „másság” a kisgyerekkortól fogva teljesen normális és elfogadott. A fiam osztálytársai és az iskola tanárai nyitottak és kíváncsiak voltak, és megkértek, hogy írjak össze néhány alapvető magyar szót, hogy megtanulhassák, mert kíváncsiak az új kisfiú anyanyelvére. Az elmúlt hónapoknak köszönhetően Áron mára rövid angol mondatokban beszél, barátai vannak, és nagyon szeret iskolába járni, amit a mai napig is ovinak hív – talán nem véletlenül...
Az első és a legszembeötlőbb különbség a hazai rendszerhez képest, hogy az osztályterem még csak nem is hasonlít arra, amilyenben én annak idején tanultam, rigorózus falak között, szigorúan rendezett padsorokban. Ez inkább egy ovis csoport szobájára emlékeztet, mert bár vannak asztalok és minden gyereknek fix a helye, de ezeket az asztalokat kis szigetekként helyezték el a szobában, és játékok, színes feliratok, képek és egy interaktív tábla egészíti ki őket. Nincs krétapor, itt elektronikus táblát használnak, amire tanító néni számítógép segítségével vetít a gyerekeknek, amikor egy-egy témakört körüljárnak.
Az iskola egy klasszikus, vörös klinkertéglás épület egy zöld erdő szélén, amit a gyerekek ki is élvezhetnek: minden nap három alkalommal kiterelik őket egy-egy félórára, hogy kiszaladgálják magukat a jó levegőn. Van ugyan testnevelésórájuk is, de alapvetően a testüket-lelküket szellőztethetik ki minden áldott nap több alkalommal is.
A brit oktatási rendszer második alapvető jellegzetessége, hogy a tanárok nem azt keresik, mit nem tud a gyerek, hanem hogy miben kimagasló. A mi kisfiunk, Áron, helyzetéből fakadóan le van maradva. Az itteni gyerekek 4-5 évesen kezdik a sulit, így az ő osztályában már mindenki tud írni, olvasni, a mi kisfiunk viszont még az angol nyelvvel birkózik. Ennek ellenére csak biztatást kap, sőt a tanárai megtalálták azt, amiben kimagaslóan tehetséges: a kézművesfeladatokban, így őt ebben jutalmazzák. Ugyanakkor az iskola engedélyt kért tőlünk, hogy Áron eleinte a kisebbekkel tanulhasson olvasni, hogy ha behozta a lemaradását, magabiztosan ülhessen át a saját évfolyamába. Szintén az iskola kezdeményezte azt is, hogy az iskola falain belül kaphasson a figyelemzavara kapcsán esetleg szükséges fejlesztést. Vagyis intézményi szinten arra törekszenek, hogy minden diákban megkeressék, amiben ő a legjobb, és támogassák abban, amiben esetleg nehézségei vannak – a szülővel együttműködve.
A gyerekek sokszor, sok mindent elfelejtenek átadni a szülőknek. Így az iskola minden pénteken hazaküld a nebulókkal egy hírlevelet, amiben az iskolai történésekről, közelgő programokról számolnak be. Ugyanitt hírt adnak arról is, hogy kik azok a diákok, akik a héten különlegesen jól teljesítettek valamilyen területen. Áron már kétszer is bekerült ebbe az újságba, oklevelet kapott és felállva tapsolták. Az első alkalommal azért, mert szép lett a gyurmafigurája, másodszor egy csodálatos vulkánrajznak köszönhetően. Azonban azt is tapasztaltam – eddig –, hogy Angliában sokkal kevesebb ismeretanyagot tanítanak a gyerekeknek, mint Magyarországon, emiatt sokszor gyengének minősítik az angliai iskolákat. Ezzel együtt örülök annak, hogy nem próbálják túlterhelni az amúgy is nehéz helyzetben lévő gyerekemet, aki a sok biztató szónak köszönhetően rendkívül kiegyensúlyozott és egyre inkább magabiztos.
Annak ellenére, hogy vannak klasszikus órák, mint olvasás, írás vagy matematika, egészen meglepő elfoglaltságok is helyet kapnak az órarendben, mint sütés-főzés vagy kertészkedés. (Így fordulhatott elő, hogy a kisfiam egy napon hazaállított azzal, hogy azonnal álljunk neki roly-polyt sütni, ami egy nagyon népszerű süti itt.) Sőt még a szülőknek is szerveznek különféle oktatásokat, mi legutóbb egy olyan képzésen vettünk részt, ahol elmagyarázták, hogyan tudunk segíteni a matekháziban a kicsinek.
A gyerekek hozzáállása tükrözi a társadalom mássághoz való hozzáállását is. A gyerekeknek szánt tévéműsorok egyik házigazdája egy félkarú nő, míg az egyik legnépszerűbb bohóc műsorában mindig sérült gyerekek szerepelnek. A kicsik számára teljesen természetes, hogy nem vagyunk egyformák.
Book bag” – ezt hozza haza minden nap a gyerek az iskolából. Ebben csak néhány füzet van, és ami elég a házi feladat megírásához.
Kiegészítésnek felteszek még egy blog linket, ahonnan szintén jó leírást kaphatunk az angol oktatásról:
http://3gyerekkel-irany-anglia.blogspot.co.uk/2013/11/a-jo-iskola.html
Ne nyaraljon tanítási időben! cikk
www.nyest.hu/hirek/ne-nyaraljon-tanitasi-idoben
