A magyarországi iskolák 1989. óta folyamatos változáson esnek át. A rendszerváltás után nemcsak az alternatív oktatási módszerek jelentek meg és kaptak lehetőséget, hanem számos iskola került vissza a különböző egyházak kezébe, és alakultak magán- és alapítványi iskolák is. A közelmúlt változása az iskolák újbóli "államosítása" volt. Ahhoz, hogy jobban lássuk, esetleg reálisabban tudjuk megítélni a változásokat, nézzük, milyenek az iskolák másutt?
Németországban a betöltött 6. év után mennek a gyerekek iskolába. Ott is létezik óvoda, de ez nem kötelező. Első 4 esetleg 5 vagy 6 évben alapképzésbe járnak. Ezt követi a középfokú iskola, melynek első szakasza az alsó középfok, ami az iskolaköteles korig tart. 9 év a polgári /Hauptshule/,ami egy általános képzést nyújt. Ez általában 15 éves kor, de néhány tartományban létezik a 10. év is /választhatóan vagy kötelezően, de ez is tartományfüggő/. Az alsó középfok másik típusa a reáliskola / Realshule/ ,amely a 10. év után alsó középfokú végzettséggel zárul, de itt érettségi nincsen /mittlerer Bildungsabsclussz/. A 12 évfolyamos iskolákban a kimenet végén elérhető az alsó középfokú /Gesamtschule/ és a polgári iskolai végzettség is /Hauptschulabshlussz/ Az országnak 16 tartománya van s mindegyiknek más az oktatási rendszere. Az értékelésnek 6 fokozata van a nagyon jó és az elégtelen között.
A polgári iskola 9. éve után választhatnak a diákok a továbbtanulást illetően, hogy szakmát tanulnak-e /ez egy vállalati iskolai oktatás/ vagy az általános ismereteket nyújtó reáliskolába, gimnáziumba, vagy a 12 évfolyamos iskolába mennek. Az ipari és kézműves szakmák egy részét szakiskolákban oktatják /Berufsfachschule/, de ehhez is kell az alsó középfok. A felsőoktatásra most nem térek ki.
A legtöbb iskolában már délben befejeződik a tanítás, de délutánra is számos lehetőséget biztosítanak a szabadidő hasznos eltöltésére.
Németországban a teljes oktatási rendszer állami felügyelet alá van vonva. A szövetségi struktúra szerint azonban az oktatás a tartományok hatáskörébe tartozik, így a szövetség viszonylag kevés feladatot lát el. A tartományok saját hatáskörrel rendelkeznek például a tanterv készítése, az iskolaév meghatározása, a tanárok fizetésének megszabása terén, de feladatuk a vizsgák- és a követelményrendszerek kidolgozása is.
Németországban az oktatás ingyenes, az iskolai tankönyveket is beleértve. Egyes esetekben előfordul, hogy a szülőknek is hozzá kell járulniuk a tankönyvek árához, de ez alól az iskola szociális helyzetre való tekintettel mentesítheti a családot.
szaszo71 válaszolt a kérdéseimre az iskolákkal kapcsolatban: - A gyerekek abban az évben mennek suliba, amikor még nyáron betöltik a 6. évüket. Előtte van egy vizsgálat, az iskolában adják az időpontot, a szülő megy a gyerekkel. (Semmilyen felmérést nem végeznek a szülő jelenléte nélkül.) A körzetes-nem körzetes kérdésre nem tudok válaszolni, mi egy kisvároban élünk, itt csak 1 általános iskola van, évfolyamonként 3-4 párhuzamos osztállyal. Általános iskolában még nem nagyon szokás a magániskola, a közelünkben pl. csak 1 Waldorf-iskola van.
- Az órarend szerintem hasonló, mint otthon, 4-5 órájuk van naponta, 3.-ban kezdik tanulni az angolt, de azt csak 4.-től osztályozzák. Egyébként elsőben nincs osztályozás, csak szöveges értékelés, a tanító néni a gyereknek (!!) ír egy levelet, amiben leírja, hogy mi az, amit ügyesen csinál, miben kellene még fejlődnie.
- A tananyag sokkal egyszerűbb, 1. év végére kell tudni olvasni és 3. év végére helyesen írni. Környezetből 1 évben 1-2 dolgot tanulnak, olyasmit, amivel tényleg találkoznak, de azt alaposan. Kedvenc példám, amikor fél évig csak a krumplit tanulták, ezt lehet, hogy olvastad, már sokszor leírtam. Megtanulják még a közlekedési szabályokat, 4.-ben szinte csak azzal foglalkoznak, 4. év vége felé még bicikli-vizsgát is tesznek. A rendőrség jön, kitöltenek egy elméleti tesztet (elég komoly, táblákkal, jobbkézszabállyal, egy kis elsősegély-nyújtással), utána pedig gyakorlati vizsga is van. Akinek nincs biciklije (pl. a lányomnak sincs, mert a hegyekben szerintem nem olyan jó biciklizni), az kap a suliban, persze előtte gyakorolnak is. Akinek sikerül, kap egy biciklis-jogosítványt. Persze anélkül is lehet közlekedni, de a gyerekek nagyon büszkék, hogy van ilyenjük.
Van etika vagy hittan is, már elsőtől. A lányom etikára járt, itt is az élethez kapcsolódó dolgokat tanultak. Pl. mit jelent a neve, kik vannak a családban, mindig igazat kell mondani, nem szabad lenézni, aki különbözik tőlünk, nem szabad idegenekkel szóba állni stb. Matekból az alapműveleteket tanulják, törteket nem, meg különböző számrendszereket sem.
- Az oktatás teljesen ingyenes, a gyerekek a tankönyveket ingyen kapják, ill. a szociálisan rászorulók (akik munkanélküliek hivatalosan) megkapják a füzetek árát, év közben pedig az osztálykirándulásét is.
- Reggelente az iskolák környékén segítők állnak, akik átkísérik a gyerekeket a zebrán. Ezt otthon csak az első 1-2 hétben láttam, itt egész évben van.
- A napközi rendszere itt egészen más, gyakorlatilag külön intézmény, nem is tanítók dolgoznak ott, hanem olyan végzettség kell, mint az óvónőknek, itt Erzieher (nevelő) a megnevezése. A lányoméknál az iskola melletti telken áll az épület, de van, ahol a közeli óvódában van elhelyezve. Itt inkább különbőző programok vannak, a gyerekek sokat sportolnak (elsőben még ebéd után 1 órát alhatnak), megünneplik a szülinapokat, van egy csomó társasjáték. A tanulásra 45 perc volt, ez bőven elég volt, igyekeztek az órán mindent megtanítani, alig volt házi feladat, hétvégén pedig egyáltalán nem volt meg szünetekre se (törvényileg tilos)
Ebédet kaphatnak az iskolában, de van, aki csak szendvicset visz, azt eszi.
Ez a napközi egész évben működik, a szünetekben inkább napközis-tábor szerűen. Pl.télen mennek korcsolyázni, megünneplik a farsangot, nyáron uszodába, kirándulni mennek. Ez nem kerül külön pénzbe, mert a szerződést tanévre kötöd, havi kb. 30 euro, minden hónapban levonják, szünetben is, ha megy a gyerek, ha nem.
Azt hiszem, még nem válaszoltam a délutáni foglalkozásokkal kapcsolatban.
Itt is nagyon sokféle van, a lányom pl. járt színházi szakkörbe, furulyára, (ezekkel felléptek a karácsonyi vásáron is), főzőszakkörbe, kézművesszakkörbe. Ezen kívül volt még egy csomó lehetőség: számítógép, dobolás, iskolai kertészet, varrás, különböző sportok, orosz, más nem jut eszembe.
A gimiben pl. van musical is, ők minden évben egy nagyon színvonalas darabbal készülnek.
A szakköröket vagy tanítók/tanárok tartják, vagy pedig vállalkozó kedvű és hozzáértő szülők. Ha mint szülő, van egy ötleted, szólsz a sulinak, megnézik, van-e rá igény, és ha van, akkor beindul. A város pedig átutalja neked az óradíjat.
Fontos megkötés, hogy ha egy gyerek úgy dönt, hogy jár valamelyik szakkörre, arra egész évben kötelező járni. Első héten ki lehet próbálni, utána viszont végleges a döntés.
Korrepetálás külön nincs, de van heti 1 óra, ahol a gyerekeket különböző csoportokba osztják, ott ha valaki gyenge valamiből, akkor olyan csoportba kerül, ahol az gyakorolják. Ha valaki nem gyenge semmiből, akkor meg tehetséggondozás van ebben az órában. A csoportok között átjárás van, nem érzi magát senki megbélyegezve.
Ami nekem érdekes, az a diszlexia kezelése. Akinél megállapítják, az 2. után elmegy egy külön logopédiai osztályba, ahol a 3. osztályt 2 év alatt végzik el, közben elég jól "kikezelik" a diszlexiát. Utána visszamegy az eredeti suliba, ahol rendesen folytatja a tanulmányait 4.-ben, de felmentés nincs osztályozás alól.
4.-ben dől el, hogy hol tanul tovább a gyerek, nincs felvételi, hanem meg van határozva egy átlag, amit ha valaki elér, gimnáziumba mehet, ha nem, másik suliba. Itt kb. egy korosztály 40%-a jár gimibe, a többiek olyan suliba, ami 10. vagy 9. osztályig tart, utána szakmát tanulnak. Mondjuk itt egy csomó szakmához nem kell érettségi, amihez otthon diploma kell, pl. óvónő, ápolónő, műtős, banki ügyintéző. Viszont a szakmai képzés sokkal alaposabb.
Itt nincs olyan értelemben vett napközi, mint otthon. Ha azt akarod, hogy a gyereked délután (Vagy ha korán mész dolgozni, tanítás előtt) felügyelet alatt legyen, akkor szerződést kell kötnöd egy úgynevezett Hot-tal, ez külön intézmény, nem az iskolához tartzik. Az előfordulhat, hogy egy suliból a gyerekek különböző Hort-ba járnak. A lányom pl. abba járt, amelyik közvetlenül a suli mellett volt, de azok a gyerekek, akik a város másik szélén laknak, ők egy ottani oviban működőbe jártak. Ezeket a gyerekeket egy kisbusz szállította oda. Erre kell a 30 euro, és ahogy írtam, ezek az év minden munkanapján nyitva vannak. (Nem tanítási, hanem MUNKAnap, tehát olyan soha nem fordulhat elő, hogy a szülőnek szabit kell kivenni, mert nincs hova tenni a gyereket.
Erről eszembe jutott az is, hogy itt maximálisan figyelembe veszik azt, hogy a szülők dolgoznak. Pl. a szülői értekezletek mindig este 7-kor kezdődnek. (Nyilván van, aki akkor is dolgozik, de azért nem a többség.)
Itt kicsit nagyobb tekintélye van még a tanárnak, a szülők se nagyon reklamálnak, csak ha nagyon muszáj. Alsóban még nincs sok gond eleve, magasabb suliból meg simán kirúgják, aki olyan.
A fiam magántanulóként még régebben be volt íratva egy nagyon jó nevű gimnáziumba otthon. Egyszer (talán 6.-ban) pont úgy voltunk otthon, hogy be tudott menni 1 napra. Nagyon elszörnyűlködve j9tt haza, hogy micsoda fegyelmezetlenség volt, még aki akart volna sem tudott figyelni.
-Kapcsolattartás a tanárral. /szülői értekezlet, fogadóóra van-e/ Mennyire barátságosak a tanárok? Vagy inkább távolságtartás van? /Itt szerintem mindkettőre van példa/
Szülői értekezletet már írtam, kb. 2-szer van évente, fogadóóra olyan nincs, mint otthon, viszont bármikor kérhetsz időpontot, nagyon hamar kapsz. (Olyat, ami neked jó:))
A tanárok nem barátságtalanok, viszont a magánéletet és a munkát nagyon szétválasztják. A gyerekek a legtöbbjükről azt sem tudják, hogy hol lakik, van-e házastársa, gyereke stb. A lányomék osztályával pont tegnap voltunk grillezni (ez a mániájuk, mindig grilleznek, minden osztály szülőkkel meg az osztályfőnökkel. Nagyon jó volt, a gyerekek saját maguk készítettek programot, még az osztályfőnök se tudott róla. Mindenki csinált valamit, volt aki hangszeren játszott, volt, aki bűvészmutatványokat mutatott be, előadtak különböző jeleneteket, mivel 2 tannyelvű osztály, nem csak németül, angolul is.
Előtte-utána mindenki beszélgetett mindenkivel.
Átjárhatók-e az iskolák? Pl ha elmennétek más tartományba, ugyanaz-e a tananyag? Befogadók-e más nemzetiségekkel? Ja és szünetek.
Németországban az oktatás tartomyányi feladat, még a szünetek is máskor vannak. A tananyag különböző, de most próbálják egységesíteni, idén először lesz olyan érettségi, ahol azonosak a követelmények.
Mi Szászországban lakunk, itt nincs annyi külföldi. Nem a nemzetiséget nézik, hanem azt, hogy milyen ember vagy. Amúgy eleinte érdeklődően fordulnak mindenki felé, de ha azt látják (pl. itt sok orosz van így), hogy nem tudsz semmit németül, akkor nem erőltetik a dolgot.
Szünetek: 6 hét nyári szünet, 2 hét őszi szünet, 1 hét szünet karácsonykor, 2 hét februárban, 2 hét húsvétkor.
.